Azért csinálom meg ezt a leírást, mert -bár nem vagyok már aktív hallgató az ELTÉ-n, de ma szóba került- ehhez hasonlót nem találtam a saját jelentkezésem során sem, pedig igazán praktikus lett volna. Most meg jön az új szemeszter, meg a kollégiumi jelentkezés is, és nyilván lesz olyan kolléga, akinek hasznos lehet ez a leírás.
Elöljáróban annyit, hogy nekem ezért a leírásért senki “nem fizet”, erre senki nem kért meg innen a házból, vagy a diákbizottságból, szóval tényleg egy itt lakó hallgató mindennapjai alapján írok. Én vagyok A Hallgató.
Szóval a kollégium a Vezér utca 112. alatt található, kertvárosi környezetben. Tényleg érthetetlen, hogy a nagy lapos földekre miért dobtak le annak idején egy ekkora emeletes házat. Mindegy, így alakult. 11 emelet magas óriás ez, rengeteg mobilszolgáltató antennájával a tetején. Kívülről nagyon lehangoló, ronda szürkés-barna (?) épület.
A 82-es trolibusz Gödöllői úti megállója 3 perc sétára van a ház bejáratától, és ez a Mi kapcsolatunk a külvilággal. Így jutunk el Őrs Vezér teréhez, ahonnan már tényleg nem fogom részletezni, hogy hogyan, hova lehet eljutni. Illetve nem csak ez, mert öt perc gyaloglással már a Fogarasi útnál járhatunk, ahol élénkebb (de legalább is választékosabb) a tömegközlekedés. Meg az éjszakai busz (907) is itt vet ki magából egy hosszúra nyúlt éjszaka után. Érdemes tehát megjegyezni ezt a helyet.
Itt egyébként van egy éjjel-nappali és egy cigibolt is, szóval nem panaszkodhatunk, ha bizonyos szükségleteink azt megkívánják, akkor bármikor 10 perc alatt a koliból indulva vissza is érünk.
Ennyit beszélnék a “kinti létről”, tudunk utazni, meg bevásárolni. Sokkal érdekesebb kérdés a ház maga, mert az az a rész, miről keveset olvasni az ELTE hivatalos oldalain.
Tudjuk tehát, hogy ez egy marha nagy épület, és lakik itt 350 ELTE hallgató. (A vírushelyzet miatt most nyilván valamivel kevesebb.) Van egy kis parkoló, a bejárati részek és az előtér pedig ízlésesen térkővel burkolt. Itt -mármint a parkolóban- nem sok hely van amúgy, szerény számításom szerint talán 10 autó ha elfér… Cserébe ki van világítva és kamerákkal őrzik.
Az ajtón belépve a portánál találjuk magunkat, ahol a forgóvilla és a portások (0-24) vigyázó tekintete után egy különleges világban találhatjuk magunkat.
Ezt a világot nevezzük VUK -nak.
Bal kéz felől egy nagy közösségi teret találunk csocsókkal, itt van heti rendszerességgel mindenféle sport, közös játék és kicsit ritkábban kollégiumi bulik. Jobbra fordulva a liftelőteret láthatjuk. Mert van bizony felvonó is, és ez sehol nem volt ám kiírva a hivatalos csatornákon! Jó-jó, mondhatjuk, hogy evidens egy ekkora házban, de tényleg zavaró, hogy ez csak a beiratkozáskor derült ki biztosra!
Már ezért is volt értelme ennek a leírásnak. Lehet liftezni.
Van egy olyan emelet, ahol nem áll meg a felvonó, ez az ½ nevet viseli. Ez egy szerelőszint, itt futnak le a szobákból és vizesblokkokból a csövek, az áram, a minden. A 10. emelet szintén szerelőszint, innen kapjuk például a melegvizet és a fűtést is.
Ez a két szint mint egy marhanagy szendvics összefogja a 9 lakószintet. Na jó, ez sem egészen igaz, mert az elsőn leginkább irodák, könyvtár, számítógépterem, és a mosókonyha van, két ipari mosógéppel, amit ebben a szemeszterben 200 forintos zsetonnal lehet használni. Ebben benne van a szárítógépek használata is. Mert az is van, bizony.
A maradék nyolc szint teljesen ugyan olyan. NYILVÁN nem velem fordult elő, hanem ÚGY MESÉLTÉK, hogy részegen egy emelettel korábban szállt ki a kolléga a liftből, aztán csak nem értette, hogy ki pakolta át a szobáját.
A szobák elrendezését a szinteken a következő rajz szemlélteti. Mivel minden szint ugyan ilyen, nem is érdemes ennél többet feltölteni.
A rajz itt lenne, itt is lesz. Egyszer.
Az épület belülről sem egy IKEA katalógus. Linóleum mindenhol, a csúnyábbik fajtából. Sok évvel ez előtt minden szinten kb. 160-as magasságig felcsempézték a közösségi tereket. Ez feltűnően rosszul sikerült, mindenhol hullik a burkolat. Ez az összes ELTE_VUK-offisöl képen is látszik. De hamar túl lehet tenni magunkat rajta. A ház amúgy feltünően tiszta, nem igaz tehát, hogy csak a portások és a forgó villa óv minket, hanem a takarító személyzet áldozatos munkája is a értünk van. Köszönjük, Consuela!
A vizesblokkokról:
Itt minden koedukált, a WC és a zuhanyzó is.
Ha jófejek akarunk lenni azt mondjuk -főleg a WC-kre, hogy rusztikus. Jó, hát mit is lehet tőle várni, ez egy vécé, baszki. Legalább tiszta. Minden fülke normálisan zárható. Ezekből a szinten egyébként 4 van, és ez elégnek mutatkozik még a Barátok Közt szünetében is.
Zuhanyból kettő van, de -mondom, koedukált a ház- ez egy ajtóval -és retesszel- bezárható. Szóval egyszerre egy ember fürdik, ebből nincs gond. Néha “sor” van, de tényleg nem kezelhetetlen a dolog.
A szobák:
Van szintenként egy kétszemélyes, és két négyszemélyes. A többiben három hallgató osztozik a területen. A szobák nem nagyok, itt senki nem fog keringőzni. Cserébe mindig jó idő van, az ablak alatt nem fúj be a szél és mindenki úgy alakítja a lakóterét, ahogy csak akarja: vehetsz polcot, hozhatsz saját tévét, rakhatsz hütőt a szobába, vagy ki is festhetsz.
A két legfontosabb kérdés -sokaknak ez a leglényegesebb, tényleg- ezzel ki is lett vesézve: Van hol aludni, kényelmes ágyakon, nem kell fázni, lehet magányosan zuhanyozni, tisztaság van.
Most akkor pár pontban összeszedem, hogy mi van MÉG a koliban, mert ezek is nagyon sok embert érdekelhetnek:
Van társalgó, ahol néha van szintbuli és itt van közös tévé is. Digi kábel, asztalok, székek. Innen nyílik a “hűtő-szoba” ahol vannak közös és saját hűtőszekrények. Mindenki hozhat saját hűtőt, akinek nem felel meg a közös.
Szintén a társalgóból érjük el a konyhát…
Mert ugye van konyha minden szinten. Már ha konyha alatt két gáztűzhelyet, egy mosogatót és egy mikrót értünk. Edények, serpenyők, kések, vágódeszkák, vízforraló, szendvicssütő mind-mind saját: de sok hallgató ezt eleve a konyhában tartja, szóval attól még, hogy neked nincs mondjuk saját pirítód, még készíthetsz magadnak pirítóst, mert általában van mivel. Mondjuk, ha te rajongsz a pirítósért, akkor hozz magaddal saját készüléket. Az a tuti.
Nyilván mindenki magának mosogat, a saját tányérjából eszik a saját villájával… Itt is jellenző egyébként a rend, nem szokott hatalmas halom mosatlan éktelenkedni a pultokon, és a tűzhelyeken sincs centi vastag zsírréteg. Mondjuk ezeket naponta egyszer a takarító személyzet is kezelésbe veszi.
Van meleg víz, ami elég jó, ugye… Legyen délelőtt 10 óra, vagy este hat, netán éjfél: a házban eddig egyszer sem fordult elő, hogy hideg vízben kellett volna zuhanyozni vagy mosogatni. Egyszerűen normális kapacitása van a rendszernek. Sőt! Itt ismerkedtem meg a túlfűtés fogalmával: nem csak a használati melegvíz, de a fűtés is olyan forró volt, hogy nyitott ablaknál kellett aludni. Ja, jellemzően rosszak a fűtés-szelepek: mindenhol fullon nyitva vannak a radiátorok és hiába veszed vissza nem lesz hidegebb… Gondolom, annak idején rendeltek hatszáz darabot, aztán a legolcsóbb kellett. Az meg elromlik. Gáz. De inkább legyen melegem, mint, hogy fázzak, nemigaz?
Van internet, ami elég fontos manapság. Mindenhol van két fali csatlakozó, ami ugye elég köcsög dolog, mert átlagosan hárman lakunk egy szobában. A megoldás saját switch, vagy router. Ezen kívül van egy, a vezetékes hálózattól teljesen független wifi rendszer, ami csúcsidőben igazából használhatatlan, annyira le van terhelve.
Ha már networking: Térerő –nyilván– van, 4G-5G-16G, mobilnet fullon minden szolgáltatótól.
Zaj pedig nincs. Érdekes dolog ez Budapesten, de tényleg csendes a koli: a szobák ablakai direkt nem a vezér Út felé néznek, a műanyag nyílászárók amúgy is jól szigetelnek. Esetleg a távolban lehet rendőrautók szirénáját hallani, de ennyi.
