Ennek most van egy ilyen “magyarázom a bizonyítványom” hangulata, de visszanéztem a kameraképeket, mert probléma adódott zárás idején.
21.20 Kikapcsoltuk a zenét.
21.28 Lehúztuk a redőnyt és bezártuk az ajtót.
21.33 Lekapcsoltuk a tér- és dekorvilágítást.
21.34 Az utolsó ember is elment tőlünk a teraszról.
22.01 Visszakapcsoltuk a fényeket, hogy takarítani tudjunk az udvarban.
22.45 A **SZOMSZÉD KOCSMA**ből ki-be mászkáltak az emberek, szólt a zene, volt kiszolgálás bent, a pultnál.
23.06 Még mindig vendégek jönnek ki a **SZOMSZÉD KOCSMA**ből.
23.24 Mi végeztünk a takarítással. Mindent összeszedtünk, másfél órán keresztül takarítottunk, hatan.
A Baross utcától a 71-es útig az utolsó szívószálat is összeszedtük az udvar közös területeiről is.
23.44 **SZOMSZÉD KOCSMA** takarítani kezd.
23.57 Végez.
A 13 perces takarítása többek között abból állt, hogy az asztalain maradt sörösüvegeket kidobálja az útra, széttöri az udvar bejáratánál lévő pad előtti betonon. Kisebb szemeteket, szilánkokat pedig kirúgdos a “piros vonalon kívülre”.
Erre reggel kilenckor a szomszéd üzlettulajdonosok azzal hívnak fel, hogy a “vendégeink ordenáré retket hagytak maguk után”.
És ehhez most tényleg nem volt közünk. Szabályszerűen nyitottunk és zártunk, folyamatosan szedtük a szemetet üzem közben is, zárás után pedig patika állapotot hagytunk. Túlzás nélkül mondom, simán mentem volna egy kört az udvaron mezítláb.
Az, hogy **SZOMSZÉD KOCSMA** még bő másfél órán át a tilosban nyitva volt, hogy a vendégei 11 után indultak egyáltalán haza, és hogy egy ilyen nap utáni “takarításra” negyed órát sem szánt, arról tényleg nem tehetek.
Nagyon nagy meló volt az újranyitás, a tárgyi és személyi feltételek összehozása. Hat fős személyzettel nyáron szoktunk dolgozni, nem ilyenkor. Jó, amúgy indokolt volt a létszám, rengeteg ember volt, de így abszolút kezelhető.
Megszokhattam már, hogy “mindig én vagyok a hibás”, de ezt most tényleg rosszul esik.
Hat ember munkáját teszi tönkre egy, a szabályokra fittyethányó figura.
Hát de csak nem hívok rendőrt a szomszédra…
