Tegnap egy főzőversenyen jártunk Csopakon, ahol egy remek vadragut készítettünk a Megfőzzük Almádit csapatával, Tornyos Balázs elnökkel. Nyilván a városunkat képviseltük, így velünk volt a polgármesterünk is. Még közös képek is kerültek ki rólunk.

Rég rossz, ha pár vidám fénykép miatt posztot kell írnom, ha magyarázkodnom kell. Jogos persze, hogy “nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”. Kezdjünk bele…

Hát mi lett velem? Narancssárga lett a vérem és az Ördöggel cimborálok? Miért főzőcskézek én az “ellenségemmel”?

Akiben ezek a kérdések felmerültek, nyilván tudják, hogy Almádiban júniusban időközi polgármester választás volt, ahol ötödmagammal elindultam a felszabadult polgármesteri székért.
Nem nyertem, a választás győztese Fabó Péter lett. Ő nem függetlenként, hanem a Fidesz jelöltjeként lett a befutó.

“Na, hát akkor tényleg mit csinálsz AZZAL az emberrel, Dávid?!”

hangzik a kérdés

Nagy ötletekkel, kellemes és fiatalos programmal futottam neki ennek a megmérettetésnek; ezen terveimet pedig nem szeretném 2024-ig a fiók mélyére dobni.
Ötleteim megvalósítása mindig fontos volt számomra és most sincs ez másként:
Ha nem én leszek az az ember, aki aláírja és megvalósítja a programpontokat, akkor sem fogok szomorkodni.

Csak valaki csinálja meg, mert fontos.
Nekem, Neked, Nekünk.
Annak ellenére, hogy sok dologban különbözünk és máshogy látjuk a világot, mégis megvan a közös pont bennünk:

Már a választás előtt úgy fogalmaztam, hogy “a többi jelölt aktuálisan a vetélytársam, de nem az ellenségem”. Mi sem bizonyította ezt jobban, mint az, hogy Fabó Péter az eredmények kihirdetése után nem “kioktatott, vagy kinevetett”, hanem (látványos fölénye ellenére) barátilag és egyenlő félként köszöntve látogatott meg a Tulipánudvarban.

Pártállásunkban nem feltétlenül, de helyi céljainkban abszolút egy a csapásirány.
Nem vagyok Fideszes, nem vagyok “Fabó-ista”. Lózungnak tűnhet, de:

“Almádi-ista” vagyok.

Én azt szeretném, hogy zengjen, hogy szóljon Almádi! Hogy mindnyájan büszkék lehessünk városunkra.
Ha ehhez az kell, hogy logózott mellényben állunk egymás mellett, akkor így.
Gyere ki Te is ezekre a (nyilvános!) rendezvényekre, ragadj Te is fakanalat és beszélgess a polgármesterünkkel.

A konstruktív vita igazán hatékony tud lenni, nekem pedig jobban esik a dolog, ha nem formális keretek, bürokratikus papírmunkák és beadványok között, hanem egy remek vadragut kevergetve tesszük ezt.
Köszönöm, hogy ott lehettem a szombati és a vasárnapi rendezvényen, hogy képviselhettem korosztályom és városom a Balmádifjak és a Megfőzzük Almádit színeiben.
Én hiszek az együttműködésben, a közösségben, és az összetartásban.
Pártállástól és meggyőződéstől függetlenül, csapatként.

Miért is ne?