Mikulásbuli

Van nekem egy furcsa szokásom:
Szeretek Budapestre járni. Amúgy ott is születtem, de igazából a Balaton-parton nőttem fel. Vidéki srácként elvarázsolnak az öreg bérházak, a modern épületek, vagy épp az emlékek, amiket a golyószórt falak őriznek.

Szóval nem csak bulizni szeretek itt, már az is vidám, ha csak egy fél délutánt sétálhatok a Magdolnanegyedben vagy épp a Móriczon.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az éjszakai élet nem vonz. Többmilliós nagyváros, többezer szórakozóhellyel. Ha valahol, hát itt aztán lehet tanulni a vendéglátós kollégáktól.
Ezt komolyan gondolom. Nyitnál valamit, vagy a saját helyed fejlesztenéd?
Tölts el pár éjszakát Budapesten. Indulj el a körúton, ülj be mindenféle színű, szagú, hangulatú helyre. Jegyezd meg, hogy mi tetszett és azt is, hogy mi nem.
Nem kell ismét feltalálni a spanyolviaszt: ami máshol működik, ami máshol bejön, azt kell adni. Ami pedig nem tetszik, azt kell elkerülni.

De tegnap nem tanulmányi kirándulásra jöttem, hanem a volt ELTE-s csapattal futottam össze.

Pár napja Viki írt, hogy csütörtökön szabadnapos.

Na, nekem több sem kellett, foglaltam egy Airbnb-t az Akácfa utcában szerda estére, hogy legyen hol aludni, aztán a terv az annyi volt, hogy rendes, hagyománytisztelő magyarként járóéptelenre isszuk magunkat.

Szerencsére “hülyének hülye a barátja”, ezért elég csinos kis csapat jött össze ezen az álmos szerda estén.

Fancy helyen kezdtünk koktélozni, sorba jártunk ivóról ivóra, rémlik egy dohos pince felesekkel, aztán még valami karaoke partyra is emlékszem. Szép lassan elkopott mellőlünk a csapat, hajnalban már csak ketten támolyogtunk a Körúton.

Hajnal három körül érkeztünk a “Heló” nevű vendéglátóipari egységhez. Ez egy stripbár, ahol kurvák táncoslányok dolgoznak.

Egy-egy sört szerettünk volna inni hazaindulás előtt, de ez sajnos nem jött össze.
Amikor beléptünk, azt mondta a magasan kvalifikált szekus, hogy fejenként 50 rongy a beugró, cserébe korlátlanul ihatunk. Mondtuk, hogy ne már, csak egy sört szeretnénk inni, aztán megyünk is.
Emberünk felhívott valakit és új ajánlattal állt elő:
Legyen fejenként 25k, de akkor csak két órán keresztül ihatunk.

Akárhogy is számolom, ötvenezer forintért (ja, csak készpénz!) két sör az nem nagy biznisz. Szóval otthagytuk a seggrázós lányokat és egy dohányboltban vettünk két doboz sört.

Mert mi aztán tudjuk, hogy kell mulatni!


Ha eljön a “világvége”

Korábban írtam a mostanában igazán felkapott Blackout-témáról és megígértem, hogy arról is írok majd, hogy én mit készítenék össze.

A kitalált világvégénk egy legalább két hétig tartó áramszünet, résztvevője 5 felnőtt ember.
Feltételezzük, hogy ez idő alatt a rendőrség és a katonaság kézben tartja a dolgot annyira, hogy nem kell fegyvert szerezni, vagy lőállást építeni.
A leírás az otthon tartandó cuccokról szól.

A leírás alapjául a fegyveres szervek riadócsomagja áll, amit például minden rendőr vagy tűzoltó használ, ha kell. Kétnapi hidegélelem van benne.

Mi legyen otthon?

Ivóvíz: Az emberi szükségletek egyénenként változnak, a National Academies of Sciences a nők számára körülbelül 2,7 liter mennyiségű vizet javasol naponta, amelyet az elfogyasztott ételekből és italokból kell összeadni, férfiak számára pedig 3,7 litert. Ez azonban csak egy általános iránymutatás, amely nem támaszkodik egyértelmű tudományos tanulmányokra.
Ötfős csapatunk naponta 20 liter, két hét alatt 24 zsugor vízzel vidáman kihúzná.

Tartós élelmiszerek: A helyzetből adódik, hogy a hűtők és fagyasztók leállnak, az első két-három napban azok tartalmát érdemes felélni. Utána jöhetnek a tartós élelmiszerek, a konzervek.
Ha van rá módod, szerezz be honvédségi Komplettírozott Élelmiszer Csomagokat. Egy ilyen csomagban napi 3 étkezés „van benne”, tartalma minimum 3000-3200 kalória, vagyis egy felnőtt ember napi szükséglete. Konvervekkel, „kenyérrel”, levesporokkal, melegíthető főételekkel, és még cukorkával is. Ebből (vagy másmilyen MRE csomagból) 70 darabra lenne szükségünk.
Ha nem tudsz ilyet szerezni a hetvenes szám akkor is fontos lesz: Szerezz hetven darab készétel konzervet, levesport. Számolj 70 „reggelivel” és 70 „vacsorával”.
Bízva abban, hogy a helyzet hamarosan véget ér, nem kell feltétlenül változatosnak lenni.
Mondjuk a 140 májkrém és 70 sóletkonzervnél lehet kicsit ötletesebb.

Hordozható WC: Ez ilyen keping-cucc, arra az esetre, ha a csatornahálózaton, vagy az ivóvízhálózaton probléma lenne. A hordozható WC otthon tartása segíthet a kényelmes és higiénikus körülmények biztosításában.  

Higiéniai termékek: Tarts készleten WC-papírt, tisztálkodó felszerelést (törölköző, szappan, fogkefe, fogkrém, WC papír, fésű, borotválkozó felszerelés/intim csomag)

Elsősegélynyújtó készlet: Legalább annyi „autós” készletet tarts otthon, ahányan „részt vesztek a buliban”. Ezen kívül jöhet még pár vény nélkül kapható gyógyszer, fájdalomcsillapítók, görcsoldó, széntabletta, jód oldat. Ne feledkezzünk meg a rendszeresen szedett gyógyszerekről, vagy valami multivitaminról. Ne most legyünk betegek.

Kis kényelem

Rádió: Választhatsz kurblis, vagy elemes rádiót. A rádió célja, hogy katasztrófa esetén naprakészek legyünk a helyi hírekről.

Hordozható töltő: Akár napelemes töltő is szóba jöhet, vagy kurblis. Előfordulhat, hogy olyan szerencsés helyzetben leszünk, hogy a mobilszolgáltatónk pont hozzánk közel helyez üzembe aggregátort, ezzel pedig tudunk kapcsolatot létesíteni másokkal.
PMR sávon működő „Walkie Talkie” is praktikus lehet, 3-4 kilométert át tudunk hidalni vele.

Pelenkák és bébiételek (ha szükséges): Ha gyermeked van, kulcsfontosságú, hogy tarts babatermékeket, például pelenkákat, bébiételeket, törlőkendőket, hintőport, játékokat stb. Így a baba boldog és nyugodt marad.

Állateledel és víz (ha szükséges): Egy ilyen katasztrófahelyzet során valószínűleg a szőrös barátaid is veled maradnak. Ügyelj arra, hogy a kisállat cuccaiból (tápok, gyógyszerek) legyen otthon elég. Egy nagytestű kutyára is számolj napi 4 liter vizet.

Zseblámpa: Az utolsó dolog, amit szeretnél, az az, hogy sötétben üldögélj. Győződj meg róla, hogy sok zseblámpa vagy más típusú elemes világítás van a közelben.

Ragasztószalag: A ragasztószalag számos helyzetben jól jöhet, ezért érdemes otthon tartani!  

Thermo takaró és párnák: Győződj meg arról, hogy te és csapatod melegen és otthonosan érezheti magát. Célszerű olyan menedékhelyet keresni, ahol legalább egy helyiségben lehet fával fűteni, és ebben a helyisében mindnyájan elfértek. Minden esetre hozz magaddal kétszer annyi takarót és párnát, mint amennyire szükség van.

Könyvek, újságok, toll és papír: A vészhelyzet elmúlására való várakozás napokig is eltarthat. Tarts könyveket, folyóiratokat, egyéb olvasnivalót és kellékeket, amelyekkel írhatsz vagy rajzolhatsz, hogy elfoglald magad, amíg vársz.  

Tűzoltó készülék: Mindig jó, ha van egy tűzoltó készülék, bármilyen lehetséges tűzveszély esetén.

Elemek: Tarts otthon különféle elemeket, hogy mindig legyen áram a zseblámpákhoz, rádiókhoz és minden egyéb elemmel működő cucchoz. 

További egyedi igények: Győződj meg arról, hogy minden olyan egyedi tárgy kéznél van, amelyre neked vagy csapatodnak szüksége lenne, például egy EpiPen-re vagy más típusú szükséges gyógyszerekre.


Blackout! Mi történik, ha nincs több áram?

Ha áramszünet van, akkor nem csak a lámpák alszanak ki.

A „blackout” szó jelenleg (majdnem) mindenki ajkán ott van. De mit is jelent ez valójában? Nézzük, mi történik, ha nincs áram!

Egyre gyakoribb beszédtémává válik az úgynevezett blackout. A tévében, a közösségi médiában, de még itt a blogon is írtam már hasonlóról.

De mi is ez valójában, és mi történik benne? Nos, a blackout “hosszan tartó, nagy területet érintő áramszünet”. Ez több országot érinthet egyszerre, és több napig is eltarthat – a hatások messzemenőek lehetnek.

Életünk az elektromosságtól függ

Szóval csak ülünk a sötétben?

Hát igen, de nem csak ennyi: Blackout esetén egyik pillanatról a másikra leáll minden elektromosan működtetett rendszer – és jobban függünk az áramtól, mint azt sokan hinnék.

Nem csak a lámpa alszik ki, áram kell a hűtőnek, a villanytűzhelynek, az utcai kábeltévé és internethálózatnak, az otthoni televíziónak, a melegvíznek és még a központi fűtés keringető szivattyújának is.

A villamosenergiát még a szennyvízátemelő és szennyvíztisztító telepeken is felhasználják. Ha a csatornában a szivattyúk leálnak, a szennyvíz más utat keres, és ez itt már csak a gravitációra támaszkodhatunk: Ha megtellnek a csatornák, a pincékben, “jobb esetben” a település alsóbb pontjain az utcákon jelenik meg a cucc.

Nincs tömegközlekedés, nincs szupermarket, nincs benzin

De ez még nem minden. Ha nincs több áram, leáll a lift, nem nyílnak ki az ajtók a boltban, nem működnek a pénztárgépek és a hűtők is leállnak. A tömegközlekedés – az buszok kivételével – megáll, a metróvonalak megtöltődnek talajvízzel, a lámpák kialszanak, a benzinkutak sötétek maradnak, a benzinszivattyúk pedig egy csepp benzint vagy gázolajat sem adnak.

Ha elég gyors vagy, telefonon még gyorsan elérhetsz valakit, de itt is sem sokkal jobb a helyzet: A mobiltelefon-hálózatok nagyon hamar túlterhelődnek, a tornyoknál lévő akksik egy-két nap alatt lemerülnek. Onnantól nincs mobil sem. Ha nincs mobilszolgáltatás, a mai rendőrségi, tűzoltósági, vagy mentős rádiók sem működnek.

Napelem van a tetődön?

Most az sem segít: a visszatáplálós napelemek áramszünetben teljesen lekapcsolják magukat, ezzel védve a hálózaton dolgozó technikust.
A rendszereket -jelentős anyagi ráfordítással- át lehet egyébként alakítani úgynevezett “szigetüzemű napelemmé”. Sajnos a mostani berendezések közül csak nagyon kevés tudja ezt.

Ne ess pánikba, csak gondolkodj el

A lehetséges blackout, akárcsak a világjárvány, a társadalom egészét érintő probléma. Mindenkinek fel kell készülnie, és rendelkeznie kell otthon az alapvető dolgokkal.

Hogy mi legyen otthon?
Ez a holnapi bejegyzés támája lesz!


Tankkal a kocsmába

Valamelyik nap zárás körül kocsmai szóváltásokról, “balhékról” beszélgettünk a kollégákkal.

Személyes tapasztalatainkból merítve is voltak meredek sztorik, de egy amolyan városi legenda hangulatú történet igazán megfogott.

“Valamikor a szovjet csapatok kivonása környékén volt egy veszprémi -talán gyulafirátóti- kocsma, amibe orosz katonák tankkal mentek be balhézni. Egy ember is meghalt, ezt az embert tartják a szovjet megszállás utolsó áldozatának.”

A történet olvasható néhány régi cikkben, valószínűleg nagyrészt igaz. Viszont még az áldozat neve “sem stimmel”. Van, aki teljesen szétlőtt kocsmáról, aztán van, aki két-három, vagy épp tucatnyi katonáról cikkezik.

Hogy mi az igazság?
A legjobb lesz, ha odamegyünk és megkérdezzük!
Így is tettünk ma délután: Felkerekedtünk és a gyulafirátóti kocsmába mentünk, hátha lesz ott valaki, aki látta az esetet és elmeséli nekünk.

Kértünk egy-egy italt a rátóti Felső kocsmában és rákérdeztünk a pultosnál, hogy van-e itt valaki, aki tud nekünk segíteni?
Sokáig nem kellett keresgélni, szó szerint az első ember, aki a pultot támasztotta ott volt az incidenskor is.
A nevét ugyan nem mondta el, de elmesélte annak a nyári napnak a történetét.

A Varsói Szerződés 1986. június 11-i budapesti tanácskozása utáni héten történt a dolog, június 16-án a gyulafirátóti kocsmában. Akkoriban tele volt a környék szovjetekkel, Jutaspusztán és Hajmáskéren is állomásoztak.

A jutaspusztai laktanyából gyakran jártak Rátótra az Alsó kocsmába a katonák. Ilyenkor jellemzően nagyon berúgtak és aztán ment az erőfitoktatás, a hőbörgés. A “felszabadítóink” ilyenek voltak.

Ez a nap sem volt más: A forró nyári délutánon három tiszt italozott a kocsmában. Berúgtak, mert az így szokás, és a vendégeket meg a kocsmárost inzultálták. Volt kis csetepaté is a szóváltás mellett, ezért a kocsmáros már nem adott nekik inni, elküldte őket.

Azok pedig el is mentek.

Épp ez után, délután öt óra körül érkezett a kocsmába Radics József, a 36 éves kőműves. Kért egy sört és a kocsma előtti kis híd korlátjára ült. Sokan ültek ott ezen a hétfőn, mert a nyári délutánon nagyon meleg volt, ott pedig kellemes árnyékban lehetett italozni és beszélgetni.

Ekkor Jutaspuszta felől egy T-55 -ös harckocsi érkezett és állt meg a vendéglátóipari egység előtt az úton.
Kilencven fokos fordulatot tett a kocsma irányába, és megállt.

Két ruszki ugrott le róla, igazán megtermett, izmos legények.
Ütni-vágni kezdtek mindenkit, akit értek. A harmadik a tankon maradt és várt. Nem sokat, nagyjából fél percet időzött, aztán felpörgött a hatszáz lóerős motor, és a kocsma ajtaja felé indult a kis hídon.

Ez egy gyaloghíd volt, a negyventonnás gép alatt pedig nem bírta, leszakadt. Így nem tudott “bemenni” a kocsmába: a harkocsi orra megakadt a vizesárok oldalában, csak a lövegcső érte el az ajtót és taszította be az áthidalót a vendégtérbe.

Az óriási motor lefulladt és a részeg szovjet katona nem tudta ismét beindítani. Kirángatták a vezetőállásból és jól elverték.

A tragédiára akkor derült fény, amikor később kitolattak az árokból. Csak akkor vették észre, hogy Radics József a lánctalpak alatt lelte halálát.

Az épület oldalán 2011 óta márványtábla őrzi Radics emlékét.
Valóban ő volt a szovjet katonai megszállás utolsó magyarországi áldozata.

A kocsma 2016-ban végleg bezárt.


Boldog halottak napját!

Végre valami olyan cím, amire az Egyszerű Olvasó kicsit felvonja a szemöldökét.

Hát itt van a Nemzeti Tetemnap, amikor mindenki kötelezően szomorú.

A Halloweent, ami magyarul “mindenszentek előestéjét” jelenti október 31. napján ünnepeljük. A Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) hagyományköre mintegy 1600 éves múltra tekint vissza, és a keresztény hagyományokra épül. A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor, november 1-jén. Az ezt követő Halottak napja, november 2-án, fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává.

A halottak napját igazából csak holnap kellene tartani.

De a hosszú hétvége nem vár, lassan vége. Felvesszük hát a szebbik ruhánkat, magunkra erőltetjük a „balta arcot” és bedobjuk a kocsiba a mécseseket, amiket az Aldiban vettünk akciósan. Aztán irány a megszentelt telek az utca végén, amit hívhatunk akár temetőnek is.

Nyilván van egy kötelező érzelmi töltet ebben, ráadásul egy különös élmény is a piros mécsesek közt bóklászni a hideg novemberi estén.

Azt nem értem csak, hogy ennek az érzelmi töltésnek miért pont ma kell kitörnie.

Mondjuk húsvétkor is be kell baszni, karácsonykor meg herdálni a pénzt ajándékokra és kötelezően szeretni egymást. Ilyenek ezek az egyházi ünnepek. Kötelező hangulat.

Asszony diktálja a végrendeletét:
– Hamvasszanak el és poraimat szórják szét a McDonald’s parkolójában.
– De miért?! – kérdezi a közjegyzô.
– Biztos akarok lenni benne, hogy a gyerekeim minden vasárnap meglátogatnak.

Személy szerint képmutatásnak tartom azt, hogy egy csomó ember pont ma és csak ma megy a temetőbe. Sokat beszélgettünk erről a dologról a barátokkal az elmúlt hetekben, és még a közeli ismerősi körömet is megosztotta a dolog.
Van, aki évente többször is kijár, például az elhunyt születésnapján, a halál évfordulójakor, vagy csak úgy, egy szép tavaszi napon. Ápolják a sírt, virágokat ültetnek. Emlékeznek.

És nem ezt tartom képmutatásnak, ha ez jó a leküknek, megnyugvást hoz, menjenek.

Szerintem az a képmutatás, hogy ilyenkor azok is kimennek a sírkertbe, akik csak azért mennek, hogy megmutassák: ők aztán gondoskodnak.
A legnagyobb, legdrágább koszorúkat veszik és az egész sírt gyertyákba borítják. Ők azok, akik ma szedték le a tavalyi száraz virágot és a tavalyi faleveleket a sírról. És most ők a legbüszkébbek. Magukra. Büszkék, mert azt látják, hogy az általuk kidíszített sír szebb, mint másoké. Pedig lehet, hogy a mellettük lévő feszületen lévő egyetlen gyertya több érzelmet képvisel, mint az egész hacacáré, amit ők csináltak.

Amúgy bármikor elmehetnének meglátogatni az elhunytakat.

Valószínűleg nem lesz új infó:
A temető egész évben nyitva van. És egész évben nem kell kerülgetni senkit.
Bármikor emlékezhetünk.

Szerintem a gyász egy önálló és bensőséges pillanat. Talán az egyik legintimebb. Ez nem működik úgy, ha mások közben a lábadra lépnek, a sírok között százak nyüzsögnek.

De olyankor tényleg csak magunkért tehetjük, más talán nem is fogja tudni, hogy ott jártunk. Így aztán elmaradnak az elismerő pillantások, az irigy tekintetek.

Bármikor emlékezhetünk.
Ha menni szeretnénk, magunkért, vagy az elhunytunkért tegyük ezt, ne másért.

Én nem szeretek kötelezően temetőbe menni és szerintem nem is kell. A halottainkról megemlékezni épp olyan szép dolog otthon, egy szál gyertya mellett, mint mondjuk egy borozóban, pár barát társaságában. Emlékeket cserélni, sztorizni. Hidd el, itt is meglesz az a hangulat és nem leszel rosszabb ember annál, mint aki a halottak tiszteletére hivatkozva krizantémokat vásárol és sírkövekre cipeli azokat.


Kötelező oltás

Miért az oltás, és CSAK AZ OLTÁS ment meg minket?

Nagyon sok oltóanyag, több tízezer -talán több százezer- dózis áll a raktárakban, ezeket kell legkésőbb december 21-ig beadni.
Nem fog „megromlani”, nem ez az ok:
Hanem az, hogy, az EU a Covid19-oltóanyag engedélyezési eljárásának felgyorsítása érdekében nem várta ki 2020 decemberében a szokásos értékelési időt. Azért, hogy az oltóanyagok hamar beadhatóak legyenek, azok csak feltételes forgalombahozatali engedélyt kaptak.

Ez az engedély pedig maximum egy évre szól, december 21.-én lejár.

Itt a hivatalos EU-s engedély

A rendőröknél, tűzoltóknál, a honvédelemnél vagy a NAV-nál nem túl magas az átoltottság, így az állam, mint az ő munkaadójuk kötelezhet több tízezer „munkavállalót” az oltás felvételére.

A mai Kormányinfón elhangzott nagyjából 4:50-nél. “A magyar állam természetesen szintén munkáltató, és ezt az állami szerveknél is érvényesíteni fogjuk. Ott is elő fogjuk írni széles körben az oltási kötelezettséget.”

HVG a kormányinfóról: Az állami szerveknél kötelező lesz az oltás, önkormányzatok maguk döntenek.Egy évig fizetés nélküli szabadságra kell küldeni a vakcinát nem felvevő munkavállalókat. Ha egy év múlva még aktuális a kérdés, akkor pedig el is lehet őket bocsátani. Gulyás szerint ezzel tudják a legjobban az oltásra ösztönözni az embereket.

Azt azért megnézem, hogy egy kapitányság felét elküldik egy év fizetetlen szabadságra. Itt a lehetőség a gyors leszerelésre.


AdBlue

Nem elég baj az, hogy az üzemanyag ára 500 forint fölé kúszik, a Totalcar cikke baljós dolgokat súg.

A lényeg, hogy az AdBlue az az adalék, ami nélkül a modern dízelautók, furgonok és kamionok nem mennek. Ha az AdBlue kifogy – ezt ugyanúgy tankolni kell, mint az üzemanyagot, és van egy külön tartálya – akkor a jármű kétszer jelez, majd addig nem is indul, amíg fel nem töltik: az elektronika letilt.

Nemzetközi teherfuvarozó cimborámmal beszélgettünk a dologról.

Elég vad az is, hogy míg nyáron 430 Forintért tankoltunk, most 500 Forintnál is több a gázolaj literje. Ez egy egyszerű személyautónál tankolásonként 3.500 Forint plusz. Esetemben havi tíz rongy.

De itt most nem az üzemanyagról, hanem az AdBlueról van szó, ami úgy tűnik, elfogy.

De miért?

Ha AdBlues autód van, akkor valószínűleg te is a szlovák Duslo vegyi üzem termékét töltöd a kocsidba.
Egy ötliteres kanna nagyjából háromezer Forint, ötezer kilométerre elég.
A Duslo rengeteg dolgot gyárt, köztük műtrágyát is.
Túlzás lenne azt mondani, hogy az AdBlue a műtrágyagyártás mellékterméke, viszont tényleg nagyon együtt járnak: “Csak AdBluet” nem csinálnak.

Mindkét termék földgázból készül. Az pedig a világpiacon durván drága lett, így a gyár “takarékra tette magát”. Kivárnak, hogy olcsóbb legyen az alapanyag és majd akkor megéri műtrágyát készíteni. Ha a szokatlanul drága földgázból készülne, az egyszerű autótulajdonosnak “csak” pár ezer forintos pluszt kellene elkönyvelni, de a több száz tonna műtrágyát használó agráriumnak milliárdos többletköltsége lenne. A gyártó tudja, hogy ennyi pénzt nem ad a gazda, ezért felesleges gyártania.

Ja, hogy így az AdBlue termelés is leáll?

Az adalék nélkül viszont nem indul el a kamion sem, ami árut szállít a boltba. Na, erre talán nem kerül sor, készletek azért vannak, több hónapnyi is. Viszont most a fuvarozó bármit megad. Majd belekalkulálja és drágább lesz a fuvardíj. Viszont ha a fuvar drágább, drágább lesz az is, ami a platón van: a kifli, az xBox, vagy épp az AdBlue. Gyakorlatilag minden, amit nem helyben készítenek és adnak el.

Jó tudni, hogy a motorodnak igazából teljesen mindegy*, hogy az AdBlue helyére sima desztvizet töltesz, vagy “üresen járatod”, mert ez a folyadék nem jut be a motorba, ezt a kipufogóba adagolja a gép, hogy csökkenjen a károsanyag-kibocsátás.
Viszont azt is fontos tudni, hogy ez bűncselekmény, hiszen az autó környezetvédelmi besorolásával trükköznek ilyenkor.

*lehet, hogy nem mindegy: A modern diesel autó ellenőrzi az adalék minőségét. Ha nem megfelelő -és gyári beállításon üzemel-, ugyanúgy letilt.

Ördögi kör, hogy az AdBlue azért lesz drága a boltok polcain, mert az AdBlue drága lett a boltok polcain.


Miért nincsenek korlátozások?

Barom dolognak hangzik, hogy idén azon bosszankodom, hogy miért nem záratnak be minket karhatalmilag úgy mint tavaly, de én, egyszerű “kocsmárosként” már nem értem, mi folyik itt.

Október 22:

Tavaly este 11 órakor be kellett zárni, hogy ne lógjunk egymáson fürtökben, maszkot kellett hordani az épületekben de még az utcán is a védekezés jegyében, zárva voltak az iskolák, hogy ne csoportosuljunk, és nem voltak bulik. Senki nem volt beoltva, még nem volt vakcina.
Védekeztünk, távolságot tartottunk, mert a napi regisztrált esetszám 1.500-2.000 fő volt. Naponta átlagosan 12.000 teszt volt.

Idén, ugyanezen a napon nincs tilalom, a hatmillió beoltott és nyolcszázezer fertőzésen átesett ember gyakorlatilag korlátozás nélkül mehet bárhová.
A legnagyobb bulikat is megtartják, nem kell maszk még a tömött buszon sem, nyitva van a suli.
A napi regisztrált esetszám több, mint 2.500 fő. A tesztek száma, mint egy évvel ez előtt, átlagosan napi 12.000.

A kormánypárti média pedig főoldalon hozza, hogy Jobb a helyzet hazánkban, mint tavaly.

Elnézést, de MI A FRANC?
Nem kell szakértőnek lenni, hogy lássuk: ez egyszerűen nem igaz.

És itt nem arról van szó, hogy máshogy értelmeznek valamit. Ez egy egyszerű oszlopdiagram, nem kell hozzá érettségi sem, hogy leolvasd.

A helyzet rosszabb, mint tavaly ilyenkor. Több beteget találnak, mint egy éve, közben a tesztek száma szinte ugyanannyi. Szóval arányaiban sokkal rosszabb a helyzet. A kórházban ápoltak közel fele ráadásul oltott.

Kimondhatjuk, hogy a negyedik hullám megjött, nem kopogtat, vagy vár: már bent van az ajtón belül és lerúgta a sáros cipőjét a sarokba.

Csak azért, mert a Vezér felvonulást szeretne még azt a korlátozást is eltöröltette ami arról szólt, hogy legalább csak igazolvánnyal rendelkezők mehessenek tömegrendezvényre:
Holnap délután több százezer oltott, oltatlan, hazai és külföldi együtt lehet a főváros utcáin.

Most vagy ennek nincs semmi értelme, vagy a tavalyi bezárásnak nem volt értelme. Ha idén -a rosszabb adatok ellenére- nem kell zárni, akkor a tavalyi stop nem volt másra “jó”, mint tönkretenni tízezrek életét.
Na nem a vírussal.


Geocaching

Szeptember közepén csörgött a telefonom. Na, ez eddig nem túl izgalmas, de a figura, aki hívott azért keresett engem, mert nem találta a geoládámban a jelszót. Vagy nem találta a geoládám.

Hogy mi? Hát még van, aki játszik?

Ha azt sem tudod, miről van szó gyorsan összefoglalom:
Egy ember elrejt egy dobozt -na, ez a geoláda- valahol a természetben, ír bele egy jelszót, a GPS koordinátáit pedig feltölti az internetre.
Egy másik ember pedig megkeresi a koordináta-pár alapján a ládát, a benne lévő jelszóval pedig “igazolja” a megtalálást.

2006-ban, -amikor az egész kezdődött- nagyjából azt sem tudtam, hogy mi az a GPS, illetve azt tudtam róla, hogy ez valami úri huncutság valami műholdakkal és méregdrága kütyükkel. Judit apukájának viszont volt ilyen cucca, gyakorlatilag ő volt, aki elültette a bogarat a fülünkbe. Hát dobozokat kezdtünk keresni az erdőben, a hegytetőn, a búzatáblákban…
Később az Ica-néni féle Tekergő klubbal csavarogtunk sokat a Balaton-felvidéken. Ott is volt már GPS, valami Garmin kütyü, talán egy Dakota 20-as. Ez óriási dolog volt, színes (!) érintőkijelző (!!) a nyomógombos Nokiák korában!

Amikor regisztráltam a geocaching.hu oldalra alig 3.000 felhasználóval bírt a játék.
Azért sem volt ez olyan népszerű, mert akkoriban még nem volt az embereknek kétezer ismerőse a Facebookon akik látták volna storyban, hogy milyen izgalmas hobbit űz, na meg a készülékárak tényleg veszedelmesek voltak. A fent említett Dakotát például 120.000 Forintért lehetett megvenni akkor, amikor a minimálbér 62.000 Ft volt. És ez csak navigált, nem fotózott, nem zenélt, nem tudtál róla telefonálni. Céleszköz.

Középiskolában még az iskolaújságba is írtam egy cikket a játékról Kumin Ferenccel, a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület akkori elnökével. Aztán valahogy egyre kevesebbet játszottam, végül is évekig be sem léptem.

-Mi az a geocaching?

(Az interjú valamikor 2007-ben íródott, mára már nyilván nem feltétlenül aktuális.)

-Nyilván minden játékosnak más. Akinek sok gyereke van, annak egy nagyon jó családi program, aminek része, hogy a természetben együtt friss levegőt szívnak, a gyerekek pedig nagyon élvezik a kincskeresés izgalmát. Aki szereti az autóját, annak lehetőség, hogy a hétvégén nagyobb távokat tegyen meg, ismeretlen utakon bóklásszon, és az erdő szélén leparkolva járjon is egy jót. Aki szereti járni az erdőt, de a hagyományos, nagy túrákhoz nincs elég ideje, annak pedig egy jó ok, hogy kisebb távokat bejárjon, akár csak 1-2 órára is, de kiszabaduljon a természetbe – én leginkább ebbe a csoportba tartozom.

-Mi az a GPS?
-Számomra egy olyan csodálatos eszköz, amiben túlzás nélkül benne van szinte minden, ami a 21. század műszaki civilizációját jellemzi: közlekedés, telekommunikáció, nagyon gyors számítógép egy kis dobozban, atomóra a műholdakban, gyönyörű színes LCD kijelzők, nagy kapacitású memóriakártyák, stb..
Mindezek mögött pedig egy olyan elméleti tudás átültetése a gyakorlatba, amelynek kiindulópontja talán a görög hajósok navigációs tudása lehet, benne van az évszázadok alatt egyre tökéletesedő térképrajzolás, de kell hozzá még Einstein relativitáselmélete is.
Mindebből persze egy egyszerű, ma már természetesnek tűnő dolog látszik a végén:
bárhol járva látom a pozíciómat a kézben tartott kis kütyü képernyőjén megjelenő térképen tíz méteres pontossággal.
Ezzel elsősorban eltévedés nélkül eljutok ismeretlen célpontokra, de ha eljön a játék ideje, akkor az ismert koordinátán elrejtett célponthoz, rejtekhelyhez is oda tud vezetni a készülék. Így jutunk el a geocachinghez.

-Játszható GPS nélkül?
-Elvileg igen, de ennek a játéknak mégis csak a GPS áll a középpontjában.
Korábban ez akár sokak kedvét is elvehette. Mára szerencsére sokkal lejjebb ment ezeknek a szerkentyűknek az ára, és feléledt a használt készülékek piaca is. A geocaching játszására alkalmas GPS-t egy jobb étteremben eltöltött családi ebéd árából lehet venni.

-Mi a játék lényege?
-A játék lényege, hogy a játékos megmozduljon, töltse le a koordinátákat, szedje össze az adatokat, töltse fel ezeket a GPS-ébe, és – itt jön a lényeg – lépjen ki, kapcsolja ki a gépét, húzza a túracipőt, és hagyja maga mögött a hétköznapi világot, az iskolát, a tantermet, gép-termet, az otthoni szobát.
Mivel pedig egyedül az erdőben mászkálni általában nem népszerű elfoglaltság, a játék összehozza a barátokat is, és rögtön jó apropója van egy közös kirándulásnak is.

-Ki csatlakozhat?
-Bárki, aki elfogadja a Geocaching Szabályzatot és regisztrálja magát a geocaching.hu-n.

A mai napon pedig közelíti a 40.000-et a regisztráltak száma.
Hiszen csak egy pármegás telepítő az alkalmazásboltból és gyakorlatilag bármelyik okostelefon alkalmassá válik a geoláda-keresésre.

Szóval ismét elővettem a régi hobbit, és már két hete, szinte minden nap elmegyünk túrázni és kincseket keresni.


Szakképzett

Érdekes levelet kaptam ma a NVGSZ (Nemzetközi Vendéglátóipari és Gasztronómiai Szaktestület) -től. Szakképzett kollégák, hol vagytok?

Az étel-ital és cukrásztermék előállítás, készítés mostantól már csak szakképesítéssel végezhető.

Ez van, amikor olyan hoz döntést egy íróasztal mellett, akinek lövése sincs a valódi helyzetről…

Eddig elég volt, hogy minden konyhai, cukrászati műszakban legalább egy szakképzett személy legyen jelen, most a 34/2021 (VII.26.) ITM rendelet 2021. szeptember 1-i hatályba lépésével ez nem lehetséges.

A hideg-meleg étel és italok, cukrászati termékek készítése mostantól kizárólag szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.

Már nem elegendő, ha a konyhán-cukrászüzemben egyetlen vezető szakács-cukrász rendelkezik szakképzettséggel és felügyeli a többiek munkáját, hanem minden kolléga számára szükséges a végzettség, aki az ételeket, italokat, cukrászati termékeket előállítja.

Ez ugye nekünk is problémát okoz, nem is kicsit.

Én szakács vagyok, évek óta én tanítom be a kollégákat, én felügyelem a munkájukat. Jellemzően diákokkal dolgozunk, akik már csak életkorukból kifolyólag sem lehetnek szakképzettek.
Eddig sem volt elég ember vendéglátásban, pláne nem szakképzett. Most már így be is lehet zárni. A konyhát mindenképp.
De csak gondolj egy Mekire, vagy bármilyen gyorsétteremre. Ahol a műszakban valószínűleg eddig csak egy felügyelő “szakács” volt, ahol 18-20 éves diákmunkások sütik a krumplit, a hamburgereket.

Sőt, akkor szépen be lehet szüntetni a Lidl-ben az Aldiban stb. a fagyasztott termékek sütését. Bezárni az összes török éttermet, a kürtöskalácsost, a pékségeket.

A rendelet értelmében épp ma egy hónapja jó sansszal az össes felsorolt hely -így a Picuri is- szabálytalanul, úgymond illegálisan üzemel.

A törvény betartása gyakorlatilag lehetetlen, személyes véleményem az, hogy ha ezt mindenki megpróbálná betartani, akkor a vendéglátóhelyek 90 százaléka azonnal lehúzhatja a rolót.
Ez nem csak a gyorséttermek és a “kocsmák”, éttermek számára teljesíthetetlen, hanem például az iskolamenzák, de például a honvédségi konyhák számára is.

Ezt a posztot beküldtem a vezető hírportáloknak is, ha sikerül egy kis hírverést csapni körülötte, talán számíthatunk módosításra.
Ha nem lesz változás, a következő szezonban majd chef-ekkel dolgozunk együtt, Michelin-csillagos szakácsok dolgoznak a KFC-ben és mesterszakácsok sütik a lángost a Wesselényi strandon.

Az ország vezetéséhez meg még egészségügyi alkalmassági kiskönyv sem kell.