Lehet itt szomorkodni, meg sírni, de az a két (egy) hónapos kényszerszünet nem volt olyan rossz. Először is nagyon kis csinos lett az üzlet. Másodszor ugye itt a Netpincér, a városban elsőnek. Harmadszor meg megtanultuk, hogy bizony csak az udvari kiszolgálás is egy működő dolog, nem kell a belső pult. Sokkal kényelmesebb így dolgozni, mint egy strandbüfé, ahová nem jön be a vendég.

Ez a hét brutális volt. BRUTÁLIS.
Érezni lehet, hogy az emberek már vágytak erre. Hétfőn, csütörtökön, pénteken és szombaton is rávertünk a tavalyi augusztus 20-ra. Full-full ház.
Elkezdődött a nyári szünet, mégha nem is a szokásos módon.

Végül is nincs már középiskola, a legtöbb egyetemi szakon is egy nyolcoldalas ppt-vel letudhatod a féléved. Meleg van, nincs suli, sokan home office-ban. A koronavírus elvett tőlünk hat hetet. Ez, a szezonon kívül 12 nyitva tartott napot jelent. (Illetve csak jelentene, de ugye már lassan harmadik hete kiszállítunk minden áldott nap, így még annyit sem, de számoljuk úgy, hogy lehetett-e beülni a kocsmába, vagy sem?)
Szóval 12 napot vesztettünk május négyig. De a fentiek tükrében idén nyár végéig már minden nap nyitva leszünk, nem csak júni 15-től, ahogy amúgy szoktunk. Nagyjából itt is pont hat hétről van szó, ami idő alatt 12 napot lettünk volna nyitva.

Ehelyett 45 napot leszünk.

Május végére tehát a nyitva tartott napok számával már utólérjük magunkat, meg is haladjuk az eredeti tervet.

Nyilván csak a következő hetek tapasztalata fogja megmutatni, hogy mennyire lankad a lelkesedés a kocsmábajárás tekintetében, de én bizakodó vagyok.

Ez a nyár május négytől augusztus végéig fog tartani.