Beszélgettünk a Szilveszteri buliról, volt téma rendesen.
Eszembe jutott erről még az egyetemi évekből egy alkoholmámoros este:

Álltunk egy Körúti szórakozóhely előtt, beszélgettünk az élet nagy dolgairól és megjelent egy raszta srác kutyát sétáltatva, (sztereotípia, óje!) kezében egy méretes jointtal.

Annak rendje s módja szerint elpöfékelte, bekapcsolódott a beszélgetésünkbe.

A korábban elszívott cigire terelődött a szó, a depedencia és az addikció vonatkozásában.

Kedvesen nyilatkozott emberünk:

“Srácok, erre nem lehet rászokni. Én három éve minden nap reggel és este elszívok egy spanglit, semmi bajom vele, nem vagyok függő.”

Aztán elgondolkodott, a kezében lévő csikkre nézett.

“Basszameg…”