Címke: elektomos

Blackout! Mi történik, ha nincs több áram?

Ha áramszünet van, akkor nem csak a lámpák alszanak ki.

A „blackout” szó jelenleg (majdnem) mindenki ajkán ott van. De mit is jelent ez valójában? Nézzük, mi történik, ha nincs áram!

Egyre gyakoribb beszédtémává válik az úgynevezett blackout. A tévében, a közösségi médiában, de még itt a blogon is írtam már hasonlóról.

De mi is ez valójában, és mi történik benne? Nos, a blackout “hosszan tartó, nagy területet érintő áramszünet”. Ez több országot érinthet egyszerre, és több napig is eltarthat – a hatások messzemenőek lehetnek.

Életünk az elektromosságtól függ

Szóval csak ülünk a sötétben?

Hát igen, de nem csak ennyi: Blackout esetén egyik pillanatról a másikra leáll minden elektromosan működtetett rendszer – és jobban függünk az áramtól, mint azt sokan hinnék.

Nem csak a lámpa alszik ki, áram kell a hűtőnek, a villanytűzhelynek, az utcai kábeltévé és internethálózatnak, az otthoni televíziónak, a melegvíznek és még a központi fűtés keringető szivattyújának is.

A villamosenergiát még a szennyvízátemelő és szennyvíztisztító telepeken is felhasználják. Ha a csatornában a szivattyúk leálnak, a szennyvíz más utat keres, és ez itt már csak a gravitációra támaszkodhatunk: Ha megtellnek a csatornák, a pincékben, “jobb esetben” a település alsóbb pontjain az utcákon jelenik meg a cucc.

Nincs tömegközlekedés, nincs szupermarket, nincs benzin

De ez még nem minden. Ha nincs több áram, leáll a lift, nem nyílnak ki az ajtók a boltban, nem működnek a pénztárgépek és a hűtők is leállnak. A tömegközlekedés – az buszok kivételével – megáll, a metróvonalak megtöltődnek talajvízzel, a lámpák kialszanak, a benzinkutak sötétek maradnak, a benzinszivattyúk pedig egy csepp benzint vagy gázolajat sem adnak.

Ha elég gyors vagy, telefonon még gyorsan elérhetsz valakit, de itt is sem sokkal jobb a helyzet: A mobiltelefon-hálózatok nagyon hamar túlterhelődnek, a tornyoknál lévő akksik egy-két nap alatt lemerülnek. Onnantól nincs mobil sem. Ha nincs mobilszolgáltatás, a mai rendőrségi, tűzoltósági, vagy mentős rádiók sem működnek.

Napelem van a tetődön?

Most az sem segít: a visszatáplálós napelemek áramszünetben teljesen lekapcsolják magukat, ezzel védve a hálózaton dolgozó technikust.
A rendszereket -jelentős anyagi ráfordítással- át lehet egyébként alakítani úgynevezett “szigetüzemű napelemmé”. Sajnos a mostani berendezések közül csak nagyon kevés tudja ezt.

Ne ess pánikba, csak gondolkodj el

A lehetséges blackout, akárcsak a világjárvány, a társadalom egészét érintő probléma. Mindenkinek fel kell készülnie, és rendelkeznie kell otthon az alapvető dolgokkal.

Hogy mi legyen otthon?
Ez a holnapi bejegyzés támája lesz!


Áram

Csütörtökön ismét megdőlt a nyári áramfogyasztási rekord:
a rendszerterhelés csúcsértéke 6940 megawatt (MW) volt, 30,2 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet mellett – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) az MTI-vel pénteken. 
Ez 126 MW, azaz 4,6 százalékos növekedés a szerdán mért, szintén rekordértékhez képest, és mindössze 179 MW-tal marad el a 7119 megawattos téli rendszerterhelési csúcstól. (MTI)

Ez a bejegyzés nem apokalipszist jósol, sőt, semmit sem jósol. Egyszerűen elgondolkodtat, hogy mennyit bír még a hálózat, mielőtt a túlterhelés miatt már nem fog működni.
Nem olyan kimagasló ez a tegnapi országos rendszerterhelés, de azt látni kell, hogy évről-évre több áramot használunk. A Mavir 2007 óta logolja és publikálja az adatokat: akkoriban körülbelül 5500-6000 MW volt a csúcs.

Azt láthatjuk, hogy 14 év alatt nagyjából 30%-kal nőtt a villamosenergia-használat az országban. Ha a tendencia nem változott jelentősen, elmondhatom, hogy gyerekkorom óta 150%-kal több energiát használunk.

A másfélszer nagyobb rendszerterhelés elsőre talán nem olyan vészes, van tartalék a hálózatban. Viszont a növekvő tendencia vitathatatlan.

Bár a hálózatot (elosztóhálózat, közép- és kisfeszültség) folyamatosan fejlesztik, tudom, hogy például itt, a mi utcánban (és fél Füreden, vagy épp Almádiban) a szabadvezetékes hálózat az 1980 körül létesült. Azt olvasom ki a rendszerterhelés adataiból, hogy ma közel “dupla annyi” folyik át az utcai vezetéken, mint amikor létesült. Ugyan azon a vezetéken.

Most ez vagy azt jelenti, hogy akkortájt durván túlméreteztek mindent, vagy azt, hogy a hálózat a határon mozog, esetleg a ’80-as években meghatározott határértékeket átlépve üzemel.

Azt pedig tudjuk, hogy semmilyen berendezés nem viseli jól a folyamatos, határérték feletti használatot.

Érdemes még megemlíteni az elektromos autó töltést (egy otthoni autótöltő annyi áramot használ, mint 4 (négy!) hagyományos családi ház energiaigénye.
Vagy az is érdekes, hogy manapság olyan olcsó az áram, hogy az újépítésű házakba már be sem kötik a gázt: árammal fűtenek.

Úgy gondolom, hogy előbb-utóbb nem fog ez már működni. Ha az utcában mondjuk minden húszadik autót elektromosra cserélnek, és ezeknek -nyilvánvalóan- lesznek otthoni töltői, akkor el fogjuk érni ezt a “határt” és egyszerűen tök sötétben fogunk ülni ithon.

Ha nem lesz áram, majd gyertyafénynél nézzük a tévét.