Társasjátékozó emberek
Mindegy, hogy társasjáték-est, vagy ocsortány bebaszás: nyolcra otthon kell lenni.

A koronavírushoz kapcsolódva biztosan felírhatjuk, hogy a divatból lassacskán kivonult szokás ismét reneszánszát éli idén ősszel. Az emberek otthon buliznak.

Társas lények volnánk, igényeljük azt, hogy szabadidőnket közösségben tölthessük. Korosztályunkat és még inkább a Z-generációt a vírus okozta testi megbetegedés lényegesen kevésbé viseli meg, mint a mentális hatás: A kortársakkal közösen töltött kötetlen szabadidő teljes megszűnése. A bezártság-érzés, az önrendelkezés súlyos restrikciója két-három hónap alatt is okozhat mentális problémákat.

Pszichológusként praktizáló volt kollégám beszámolója szerint decemberben a szokásosnál többen keresték fel depresszív tünetekkel. Nyilván a „téli depresszió” a rövid, szürke nappalok és hideg éjszakák miatt amúgy is negatívan hat az elmére, de ő valami mást is tapasztal.

Épp úgy viselkednek a betegei, mint azok, akik először kerülnek börtönbe, vesztik el a szabadságukat. Ez szerinte a súlyos korlátozásokra vezethető vissza.
És ez nem csak a bulik hiánya miatt jelentkezik. Koktélbárok, discók, és kocsmák nélkül lehet teljes életet élni, de az életkorra jellemző tevékenységek ilyen fokú korlátozása szó szerint beteggé tesz.

Gimnazista korú fiataloknál a kommunikációs készségre, de például a szexualitás fejlődésére bizonyosan nagyon rossz hatással van a mostani helyzet.

Úgy gondolom, hogy egy fiatal jellemfejlődéséhez igenis hozzá tartozik az, amikor a gimi WC-jében elbújva cigizik. Amikor suli után csavarog a barátaival. Amikor péntek este egy parkban vagy buszállomáson egy palack szar bor társaságában találja magát a barátaival.
Az idő, amikor úgy lehet -akár csak tényleg, minden káros szenvedélytől mentesen is- beszélgetni a másikkal, hogy nem kell egyáltalán visszafognod magad. Mert nem figyel a tanárod, vagy édesanyád a szobaajtóból, hogy miről beszélsz, mit csinálsz.

Most, hogy az ilyen csoportos beszélgetések helyszínei bezártak, az online térben pedig valahogy nem ugyanaz a dolog, -ráadásul nyolc után nem is lehet kint lenni- más megoldás után kell nézni.

Így jutunk el hosszú bevezetés után a bejegyzés címét is adó témához, a házibulikhoz.

Polemizálhatnánk arról sokat, hogy mennyire veszélyes a társadalomra, mármint egészségügyi szempontból. Tételezzük fel, hogy csak olyan emberek vannak a „bulidban”, akik már mind, frissen átestek a víruson, így nem kaphatják el és nem is fertőzhetnek.

Szóval ha a való életben, valódi interakciókat várunk, házibuliba megyünk.

Ez pillanatnyilag egy szürke zóna, inkább fekete. Hivatalosan csak 10 főig engedélyezettek a családi összejövetelek és magánrendezvények, és csak napközben, a kijárási tilalom előtt.

Nyolcra mindenkinek a lakóhelyére, a tartózkodási helyére, illetve a szálláshelyére kellene érni. Onnan pedig igazából csak munkavégzés okán lehet hajnal öt előtt eljönni.

Tehát például este kilenckor, ha a lakcímkártyád szerint nem ott laksz és bejön, kérdőre von a rendőr, akkor bizony te megszegted a kijárási tilalmat akkor is, ha amúgy nem vagytok tízen sem és kurva jó barátok is vagytok.

Persze tudjuk, hogy nekünk (és most nem a közvetlen társaságunkra, hanem en bloc a hontársainkra gondolok) van egy sajátos jogértelmezésünk:
Ha MÉGIS házibulit (magánrendezvényt) tartunk, akkor -ha maximum 10 fő van jelen- annak nyolc előtt kell kezdődnie és reggelig kell tartania. Így nem lehet gond, mert senki nem megy ki az utcára a tiltott időszakban.

Ahogy fent már részleteztem, ez egy hibás jogértelmezés: A tilalom nem arról szól, hogy nem lehetsz az utcán, hanem arról, hogy -leegyszerűsítve- csak otthon lehetsz. Mindegy, hogy nyolc után hárman, vagy marmincan vagytok – nem is lehetnétek ott.
A félreértés forrása grammatikai: A kijárás alatt itt nem a kint járkálást kell érteni.

Más kérdés, hogy a rendőr bejön-e egyáltalán egy házibuliba, magánlakásba.
Mondhatjuk, hogy „csak úgy” valószínűleg nem.
Viszont, ha valamelyik szomszéd bejelentést tesz, vagy látványosan, háromméteres lángokkal „sütögettek” a kertben, esetleg bömböl a zene, akkor simán.
Ha alapos a gyanú, vagy folyamatban van a cselekmény, még bűncselekmény sem kell hozzá, szabálysértési ügyben is simán bejöhet, sőt, akár házkutatást is tarthat parancs (határozat) nélkül a rendőr!

Szóval ennek tudtában egy öttől ötszázezer forintig terjedő (fejenként, természetesen!) szabálysértési bírsággal lehet számolni, ha mondjuk ma este sörözgetsz a haverokkal.

Ennek ellenére mégis pörögnek a házibulik.

Pizzásfiú-kalandjaim során az utóbbi másfél hónapban azt tapasztalom, hogy -pláne hétvégente- tízből hét rendelés bizonyosan nyaralókba, „magánrendezvényekre” megy.
NYILVÁN nem tudhatom biztosra, de az este tízkor rendelt két üveg vodka és hat pizza azért elgondolkodtat.

A nyaralók megteltek élettel, a szezonon kívül jobbára lakatlan utcák kerítése mellett pedig mindenféle autók parkolnak.

Biztosan ideköltöztek, na. Vagy épp dolgoznak. Esetleg válogatott sportolók és épp edzenek. Más kiskapu nincs.

Minden esetre érdemes figyelni a médiákat és a Közlönyt. Valószínű, hogy rendőreink -például a Szilveszteri mulatság miatt- szigorúbban fogják vizsgálni, hogy ki miért van ott, ahol. Könnyedén előfordulhat, hogy egy balatoni nyaraló árát fizethetjük büntetésnek egy nagyobb létszámú, „szerintünk” szabályosan tartott buliért.