Címke: rendőrség

Pápát láttad?

Az őrült készültségben, az ország szinte összes mozdítható rendőre, a többszáz fős vagyonőr csapat, a TEK, vagy a vatikáni csendőrség jelenléte ellenére egy csapat balatoni fiatal mindenféle ellenőrzés nélkül besétált a legelső nyilvános szektorba.

Ezek voltunk mi.

“Játszós” ruhában, hátizsákokkal sétáltunk el a testszkennerek és a fémkereső kapuk mellett.

A kutya nem kérdezte, hogy hova megyünk, mi van a táskában, van-e védettségink, vagy, hogy regisztráltunk-e.

Amúgy nyilván nem regisztráltunk, a szombat esti mulatság után hirtelen ötlettől vezérelve ballagtunk el az egyházfő miséjére. Az Oktogonnál nem engedtek be, mondván, “nem úgy van az”, ezért az Andrássyval párhuzamos Aradi utcán indultunk a Hősök tere felé. A Kodály köröndnél -ez kb. félúton van- már mindegyik bekötőúton volt beléptetés, meg fémdetektoros személyátvizsgálás.

Tovább sétáltunk hát a Lendvay utcán, végül pedig a Rippl-Rónai utca ellenőrző pontja mellett egyszerűen bekorzóztunk az egyik “leginkább védett” területre.

Hát, nálam elégtelenre vizsgázott a biztosítás, a “kiemelt ellenőrzés”.


Ha nem tetszik, szerelj le!

Egy környékbeli rendőrkapitányságon dolgozó ismerősöm szeretne leszerelni. Mást szeretne dolgozni. A rendkívüli jogrend viszont erre nem ad lehetőséget neki. Ez az Ő sztorija.

Nagyon kevés az egyenruhás. Azt mondja, hogy nagyjából a megye összes kapitányságán több a járőrautó, mint a járőr: A feladatok viszont nemhogy nem kevesebbek: sokkal többet kell dolgozni. Nem bírja.
Aprópénzért dolgozik, össze-vissza vezénylik, folyamatosan túlóráznia kell. Azért is vezényelték a honvédeket a rendőrök mellé, hogy ne egyedül kelljen ülniük a járőrautóban. (Régi álláspont az, hogy egy rendőr nem rendőr: egyedül nagyon nehéz intézkedni, szabályos jelentést pedig szinte lehetetlen írni, ha az egyenruhás egyedül van.)

Barátom inkább elmenne egy ács mellé dolgozni: sokkal több pénzt kapna és a felelőssége is minimális lenne. Na meg nem „köpnék le”.
Nem jellemző, hogy valaki utálja az ácsokat. Bezzeg a rendőröket…

Az 570-es kormányrendelet a vészhelyzet ideje alatt igazából „megtiltja” a leszerelést, de például a napi szolgálatteljesítési időt 12 helyett 24 órában maximalizálja.
Közben még az sem biztos, hogy több pénzt kapnak: A rendelet azt mondja, hogy a túlszolgálatot vagy szabadidőben vagy egyéb díjazásban ellentételezik: a parancsnok dönt.

Parancsnoka az egész állománynak tudtára adta: Különleges jogrend van érvényben, nincs leszerelés. Dolgozni kell, mint a gép, lesz majd érte szabadság. Egyszer.

Ilyesmi -mármint a leszerelés tiltása- amúgy eddig is volt. Persze nem volt sehol leírva, de a nagyon kevés egyenruhás miatt egyszerűen nem engedtek el.

A rendőrségtől elválni nem egyszerű feladat.

Három szabályos útja lenne a leszerelésnek „békeidőben”:

  1. A közös megegyezés
    Ebbe a fentebb írt okok miatt nem mennek bele.
  2. Lemondás
    Ameddig csak lehet visszatartanak, ráadásul utána, ahol csak lehet kibasznak veled.
    A megyében történt meg, hogy egy felmondás alatt álló egyenruhás a szolgálati szgk-val nekitolatott a kapitányság kapujának. Minimális kár keletkezett, három sérülés, amelyek egymás alatt kb. 1- 3 cm kiterjedésűek voltak. Természetesen jelentette az elöljáróinak, le is helyszínelték, fegyelmit indítottak ellene és pár hét múlva 180.000 Forinos kártérítésre kötelezték.
  3. A megbízhatósági visszavonása
    Van egy dokumentum, amit minden egyenruhásnak el kell fogadnia, alá kell írnia. Leegyszerűsítve ebben engedélyezik, hogy megfigyeljék őket, titkos információgyűjtés címén lehallgathatják a telefonjaikat, számítógépjüket, egyebeket. Értelme nyilván a „rossz zsaruk” lebuktatása, hogy nem vagy-e bűnöző, nem vagy terrorista. Nem csak az egyenruhást, de a családját is megfigyelik.
    Ha nem írod alá, nem dolgozhatsz.
    Ha visszavonod, azonnal felmondanak.

De nem a veszélyhelyzet során.
A mostani helyzetben a „megbízhatósági” visszavonása nem eredményezi a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését.

Mondhatjuk, hogy ma, legálisan nem szerelhetsz le.

Ha nem látod el a feladatod, nem „mész be dolgozni”, Katonai Ügyészségre mész, ha letöltendőt nem is, de felfüggesztettet simán kapsz. Állítólag a főkapitány álláspontja az, hogy aki lemondással, illetve a megbízhatósági ellenőrzés visszavonásával szerelt le, azokat nem veszi vissza.

Patthelyzet.

Teljesen megértem, hogy a jelenlegi megélhetési problémák mellett hivatás iránti elkötelezettség háttérbe szorul mert a család fenntartása ezt természetesen felülírja. Felvetődött bennem, hogy ha ekkora a baj, akkor adott esetben például egy tömegoszlatás mennyire összeegyeztethető egy ilyen helyzetben lévő ember számára, aki esetleg mélyen egyetért a tüntetőkkel?

Mi lehet hát a megoldás, ha mégis ott akarod hagyni a testületet?
A kérdésre a választ a Zsaruellátó nevű facebook csoportban adták meg:

„Azzá kell válnod, amit addig üldöztél. Bűnözővé.”
Jó, hát ez elég amerikaifilmes szöveg, de a lényegen nem változtat:

Nem lehet rendőr az, aki törvényt sértett.
Szaros tolvajjá kell válnod. Lopj el egy túrórudit a boltból, jó látványosan. Vagy tankolj egy ezresér’ és ne fizess. Állj félre és várd, mi lesz.
Rendőrt hívnak, feljelentenek, és azonnal leszerelnek.

Lehet még próbálkozni az ittas vezetéssel is, de csak óvatosan: a jogsi is bánhatja, az meg civilként legalább olyan fontos, mint a csíkosban.

Tömeges leszerelés jöhet rendőrségnél a járvány után?
Elképzelhető, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után megint tömeges lesz a kilépés a rendőrség kötelékéből.


Aztán házibulizni szabad-e?

Társasjátékozó emberek
Mindegy, hogy társasjáték-est, vagy ocsortány bebaszás: nyolcra otthon kell lenni.

A koronavírushoz kapcsolódva biztosan felírhatjuk, hogy a divatból lassacskán kivonult szokás ismét reneszánszát éli idén ősszel. Az emberek otthon buliznak.

Társas lények volnánk, igényeljük azt, hogy szabadidőnket közösségben tölthessük. Korosztályunkat és még inkább a Z-generációt a vírus okozta testi megbetegedés lényegesen kevésbé viseli meg, mint a mentális hatás: A kortársakkal közösen töltött kötetlen szabadidő teljes megszűnése. A bezártság-érzés, az önrendelkezés súlyos restrikciója két-három hónap alatt is okozhat mentális problémákat.

Pszichológusként praktizáló volt kollégám beszámolója szerint decemberben a szokásosnál többen keresték fel depresszív tünetekkel. Nyilván a „téli depresszió” a rövid, szürke nappalok és hideg éjszakák miatt amúgy is negatívan hat az elmére, de ő valami mást is tapasztal.

Épp úgy viselkednek a betegei, mint azok, akik először kerülnek börtönbe, vesztik el a szabadságukat. Ez szerinte a súlyos korlátozásokra vezethető vissza.
És ez nem csak a bulik hiánya miatt jelentkezik. Koktélbárok, discók, és kocsmák nélkül lehet teljes életet élni, de az életkorra jellemző tevékenységek ilyen fokú korlátozása szó szerint beteggé tesz.

Gimnazista korú fiataloknál a kommunikációs készségre, de például a szexualitás fejlődésére bizonyosan nagyon rossz hatással van a mostani helyzet.

Úgy gondolom, hogy egy fiatal jellemfejlődéséhez igenis hozzá tartozik az, amikor a gimi WC-jében elbújva cigizik. Amikor suli után csavarog a barátaival. Amikor péntek este egy parkban vagy buszállomáson egy palack szar bor társaságában találja magát a barátaival.
Az idő, amikor úgy lehet -akár csak tényleg, minden káros szenvedélytől mentesen is- beszélgetni a másikkal, hogy nem kell egyáltalán visszafognod magad. Mert nem figyel a tanárod, vagy édesanyád a szobaajtóból, hogy miről beszélsz, mit csinálsz.

Most, hogy az ilyen csoportos beszélgetések helyszínei bezártak, az online térben pedig valahogy nem ugyanaz a dolog, -ráadásul nyolc után nem is lehet kint lenni- más megoldás után kell nézni.

Így jutunk el hosszú bevezetés után a bejegyzés címét is adó témához, a házibulikhoz.

Polemizálhatnánk arról sokat, hogy mennyire veszélyes a társadalomra, mármint egészségügyi szempontból. Tételezzük fel, hogy csak olyan emberek vannak a „bulidban”, akik már mind, frissen átestek a víruson, így nem kaphatják el és nem is fertőzhetnek.

Szóval ha a való életben, valódi interakciókat várunk, házibuliba megyünk.

Ez pillanatnyilag egy szürke zóna, inkább fekete. Hivatalosan csak 10 főig engedélyezettek a családi összejövetelek és magánrendezvények, és csak napközben, a kijárási tilalom előtt.

Nyolcra mindenkinek a lakóhelyére, a tartózkodási helyére, illetve a szálláshelyére kellene érni. Onnan pedig igazából csak munkavégzés okán lehet hajnal öt előtt eljönni.

Tehát például este kilenckor, ha a lakcímkártyád szerint nem ott laksz és bejön, kérdőre von a rendőr, akkor bizony te megszegted a kijárási tilalmat akkor is, ha amúgy nem vagytok tízen sem és kurva jó barátok is vagytok.

Persze tudjuk, hogy nekünk (és most nem a közvetlen társaságunkra, hanem en bloc a hontársainkra gondolok) van egy sajátos jogértelmezésünk:
Ha MÉGIS házibulit (magánrendezvényt) tartunk, akkor -ha maximum 10 fő van jelen- annak nyolc előtt kell kezdődnie és reggelig kell tartania. Így nem lehet gond, mert senki nem megy ki az utcára a tiltott időszakban.

Ahogy fent már részleteztem, ez egy hibás jogértelmezés: A tilalom nem arról szól, hogy nem lehetsz az utcán, hanem arról, hogy -leegyszerűsítve- csak otthon lehetsz. Mindegy, hogy nyolc után hárman, vagy marmincan vagytok – nem is lehetnétek ott.
A félreértés forrása grammatikai: A kijárás alatt itt nem a kint járkálást kell érteni.

Más kérdés, hogy a rendőr bejön-e egyáltalán egy házibuliba, magánlakásba.
Mondhatjuk, hogy „csak úgy” valószínűleg nem.
Viszont, ha valamelyik szomszéd bejelentést tesz, vagy látványosan, háromméteres lángokkal „sütögettek” a kertben, esetleg bömböl a zene, akkor simán.
Ha alapos a gyanú, vagy folyamatban van a cselekmény, még bűncselekmény sem kell hozzá, szabálysértési ügyben is simán bejöhet, sőt, akár házkutatást is tarthat parancs (határozat) nélkül a rendőr!

Szóval ennek tudtában egy öttől ötszázezer forintig terjedő (fejenként, természetesen!) szabálysértési bírsággal lehet számolni, ha mondjuk ma este sörözgetsz a haverokkal.

Ennek ellenére mégis pörögnek a házibulik.

Pizzásfiú-kalandjaim során az utóbbi másfél hónapban azt tapasztalom, hogy -pláne hétvégente- tízből hét rendelés bizonyosan nyaralókba, „magánrendezvényekre” megy.
NYILVÁN nem tudhatom biztosra, de az este tízkor rendelt két üveg vodka és hat pizza azért elgondolkodtat.

A nyaralók megteltek élettel, a szezonon kívül jobbára lakatlan utcák kerítése mellett pedig mindenféle autók parkolnak.

Biztosan ideköltöztek, na. Vagy épp dolgoznak. Esetleg válogatott sportolók és épp edzenek. Más kiskapu nincs.

Minden esetre érdemes figyelni a médiákat és a Közlönyt. Valószínű, hogy rendőreink -például a Szilveszteri mulatság miatt- szigorúbban fogják vizsgálni, hogy ki miért van ott, ahol. Könnyedén előfordulhat, hogy egy balatoni nyaraló árát fizethetjük büntetésnek egy nagyobb létszámú, „szerintünk” szabályosan tartott buliért.