Részlet egy tanúvallomásból

20.45 körüli időpontban hívott Dorka. Dorkával évek óta együtt dolgozom. A telefont nem vettem fel, mert tudom, hogy mindig jó okkal hív munkaidőben: általában azonnal szükség van rám.
Bementem hát a pulthoz, mert korábban a Picuri teraszán tevékenykedtem és megkérdeztem tőle, hogy mi a helyzet?
Azt mondta, van itt egy férfi, aki elég indulatos és a “főnököt keresi”.

Kiléptem a teraszra és ez a férfi oda jött hozzám.

A férfi egy nálam alacsonyabb, látszólag jó erőben lévő, kreol bőrű kopasz ember volt, akit korábban még soha nem láttam.
Jobb arcán kereszt tetoválás, bal arcán “88” tetoválás. A nyakán is volt tetkó.
Fekete pólót hordott, amin piros színű nike jordan logo volt látható. Kezében sörösüveget tartott.
Volt vele egy fiatalabb férfi is, aki fekete színű DRK logós pólót viselt. A DRK pólós férfi nem is szólt hozzám, ő csak a nike jordan pólós kopasz embert kísérte.

20.46-kor az üzlet bejárata előtt elmondtam a nike jordan pólós, kopasz, kreol bőrű embernek, hogy én vagyok itt az üzletvezető. Ez az ember indulatosan kiabálni kezdett velem, hogy mi leitattuk az ő 13 éves gyerekét az előző napon, ami miatt kórházba is kellett szállítani őt mentőautóval.
Mondtam neki, hogy ez csak valami félreértés lehet, ugyanis nem szolgálunk ki fiatalkorúakat alkohollal, ráadásul nem is érkezett már hosszú hónapok óta mentőautó a Tulipán Udvarba, pláne nem alkoholmérgezéses beteghez.

Azt mondta, hogy neki videó felvétele van arról, ahogy a Levente nevű pultosom kiszolgálja a 13 éves gyerekét a pultnál.

Mondtam neki, hogy nálunk csak lányok dolgoznak a pultban, nincs Levente nevű munkavállalóm.

Nem szolgálhatunk és nem is szolgálunk ki 18 éven aluliakat szeszes itallal.

Ezen igazán felpaprikázta magát, kikérte magának, hogy meghazudtolom őt vagy a gyerekét.
Jobb kezével a mellkasomat megütötte. De ez nem ökölbe szorított kézzel történt, inkább csak mintha egy pofont adott volna a mellemre. Lábujjhegyre állt, hogy az arcunk egy magasságban legyen és kiabálni kezdett az arcomba pár centiről. Hogy ő meg fog ölni a családommal együtt és felgyújtja a kocsmát is. Azt mondta, hogy ő a véremmel fogja kifesteni az egész falat.
Kinyújtottam a jobb kezem és mutattam neki a park felé, ami az üzlet előtt van, hogy menjen innen el.
Nem voltam támadó, a hangom sem emeltem fel.
Ő is a park felé mutogatott, azt mondta, verekedjünk meg, álljak ki elé, tegyen fel a kezem, “üssünk össze”.
Ismét megkértem, hogy távozzon, én nem akarok verekedni, megijeszt ez a helyzet. Tartok a helyzettől, mert két férfi állt elém, akik közül az egyik a “megismerkedésünk első fél percében” már azt mondta, hogy meg fog ölni.
Én nem fogok verekedni – mondtam neki.

A mutató ujjával legyezett felém, továbbra is válogatott gorombaságokat kiabált az arcomba.
Azt mondta, hogy egy faszszopó vagyok, egy kurva vagyok, az anyám is egy kurva. Meg fog ölni, halálra fog verni.Azt mondta, hogy ez azért “jár nekem”, mert tiszteletlen vagyok vele, mert meghazudtolom azt, amit ő mond: mégpedig, hogy a 13 éves gyerekét a Picuri Kocsmában leitattuk.

Én továbbra is kiálltam az igazam mellett és mondtam neki, hogy ez valószínűleg nem itt történt, mert semmi ilyesmi nem rémlik. A név, amit mondott nem az én munkavállalóm, és nem érkezett mentőautó az udvarba.

Azt kiabálta, hogy egy hazug faszszopó vagyok, majd jobb kezével a bal arcomat megütötte.

Ez sem ökölbe szorított kéz volt, sokkal inkább egy pofon, amibe nem fektetett nagy erőt, de mégis félelmetes volt, mert nem tudtam, hogy a továbbiakban mire számíthatok tőle.

Bal kezemmel az ő jobb vállát megtoltam, hogy távolabb kerüljön tőlem az agresszív kopasz ember. Ez sem volt egy nagyerejű taszítás, lévén én jobbkezes vagyok és ő sem veszítette ez az egyensúlyát.

Továbbra is kiabált vele, hevesen gesztikulált, azt mondta, hogy megöl engem és a családom, és, hogy menjünk ki a parkba, hogy agyonverhessen engem.

Én pedig ismét csak azt kértem tőle, hogy menjen el, hagyja el a vendéglátó-egység területét, nem akarok vele verekedni. Igazából félek tőle és nem érzem magam biztonságban a társaságában.

Ismét hozzám ért, ismét támadólag, ezért a körülöttünk lévő, és az esetet figyelő embereknek jeleztem, hogy hívják a rendőrséget. Ez a kamerafelvételen 20.46.46-kor látszik.

Szándékosan nem értem hozzá, nem akartam ingerelni, azt ismételgettem, hogy távozzon, hogy hagyjon engem békén, ne bántson.

Ismét több ízben hozzám ért, a mellkasomat böködte és nem tett le arról, hogy megöljön. Azt mondta, hogy hogyha rendőrt merek hívni, akkor arra nagyon ráfázok, a véremmel fogja kifesteni az egész helyet.

20.47-kor már többen álltak körülöttünk, olyan emberek, akikkel még a Facebookon sem vagyunk ismerősök, de arcról ismerem őket a Picuri Kocsmából. Ők azért álltak körénk, mert ez a viselkedés bennük is megbotránkoztatást és félelmet keltett, engem pedig ismertek, mint a személyzet tagját.

20.47.11-kor kikapcsoltam a tévét, ami a fejem felett volt és hangosan szólt rajta egy sportközvetítés. Kértem a teraszon ülő és addig tévét néző embereket, hogy vegyék elő a telefonjukat és hívják a 112-es segélyhívót, tegyenek bejelentést arról, hogy Balatonalmádiban, a Baross Gábor út 2. szám alatt üzemelő Picuri Kocsmában feszült helyzet alakult ki, egy ismeretlen ember inzultálja és lökdösi a személyzetet – azaz engem.

Egy körülöttünk lévő raszta hajú és fekete trikót hordó srác igyekezett csitítani az agresszívan viselkedő nike jordan pólót viselő alacsony, kopasz, kreol bőrű férfit.

A csitítás nem járt sikerrel, a férfi továbbra is azt kiabálta, hogy megöl engem, menjünk ki verekedni a parkba. Felém ütött ökölbe szorított kézzel, de nem ért el vele.

20.48-kor Dorka jelzett a pultból, hogy megtette a bejelentést a rendőrségen. Dprka nem a 112-t hívja, hanem az Almádi RK közvetlen számát. Ez sokkal gyorsabb módja annak, ha segítségre van szükségünk, mert a telefon olyan embereknél csörög, akik ismerik a helyi viszonyokat és tudják: viccből soha nem hívjuk őket.

Ez az agresszív férfi továbbra is csak azt hangoztatta, hogy “üssünk össze”, “verekedjünk meg”, “agyon fog verni”, “menjünk ki”.

Én igyekeztem továbbra is kimért lenni, kértem, hogy hagyjon engem békén, nem fogok verekedni, menjen innen el, hiszen hamarosan úgy is érkeznek a rendőrök.

Ismét elmondta, hogy ha ide rendőröket merünk hívni, akkor nagyon rosszul járunk, ha rendőrt merünk hívni felgyújtja a helyet. Azt is mondta, hogy neki komoly kapcsolatai vannak, ő egy fontos ember “vamzere” és eleve csak neki köszönhetem, hogy egyáltalán üzemeltethetem ezt a helyet.

20.49-kor ismét felém lendítette az öklét, ismét nem ért el vele. Én a kezemet ekkor a hátam mögött tartottam, pontosan azért, hogy kicsit se legyen az a benyomása, hogy én verekedni akarok vele.

Továbbra is azt szajkózta, hogy össze fog engem verni, ő küzdősportot oktat, kifesti a véremmel a helyet, agyonver és meg fog ölni.

Jobb mutató-és középső ujját kinyújtva a fejem felé indította a kezét, a szemüvegem bal lencséjét pedig agresszíven és támadólag benyomta a szememig, ami miatt megijedtem és hárítandó az ő támadását a két kezemmel az ő két vállát ellöktem magamtól.

A férfi hátrébb lépett ettől, de nem esett el, mert mögötte volt egy asztal.

Lendületet vett és rám akart támadni.

A raszta hajú fekete trikós fiatal férfi közénk állt, nekem háttal és az agresszív nike jordan pólót viselő kopasz férfit igyekezett távol tartani tőlem.
Egy ütést még így is kaptam tőle, jobb kezével a bal arcomra.

Ezt követően az ott álló emberek tovább csitították az agresszív férfit, de senki nem ütötte meg, és ez a férfi sem ütött meg senki mást.

20.50-kor úgy tűnt, nyugvópontra jut az eset, a fekete DRK pólót viselő férfi – aki az agresszív kreolbőrűvel érkezett – kérlelte ezt az embert, hogy hagyja abba, menjenek el, mert jönnek a rendőrök és nem hiányzik az nekik.

Az agresszív férfi továbbra is csak verekedni akart velem, ezért felemeltem a hangom és ordítottam neki, hogy hagyja el a területet, menjen el innen, nem akarok vele verekedni sem most, sem később.

Úgy tűnt, a szép szó nem használt, hiába kérleltem perceken keresztül, ezért muszáj volt hangosan felszólítanom a távozásra. Én továbbra sem voltam vele szemben támadó, egyáltalán nem akartam, hogy bántson engem. Egyetlen célom az volt, hogy ő menjen innen.

20.51-kor továbbra sem akart elmenni, de ekkorra már azt állította, hogy ő csak beszélgetni jött ide hozzám, mire én ok nélkül kiabáltam vele, rátámadtam, megütöttem és fellöktem.
Azt kérte, hogy a körülötte állók hívjanak rendőrt, mert őt itt most bántottam.

20.51.26-kor a fekete DRK pólós férfi, aki ezzel az agresszív kopasz kreolbőrűvel érkezett átnyújtott neki egy mobiltelefont. Úgy gondolom, hogy telefonálni akart, vagy telefonhívást akart imitálni, de azt hiszem, hogy nem tudta, hogy kit kell ilyenkor hívni, vagy nem tudta, hogy mi a menete a segélyhívásnak.

20.52.07-kor én a saját készülékemről segélyhívást kezdeményeztem a 112-es segélyhívón.
Ez azért lényeges momentum, mert az eddigi időpontok amik meg vannak adva, azok a Picuriban működő kamerarendszer órájából származnak, ami egy olyan rendszeridő, ami nincsen szinkronizálva semmilyen külső szolgáltatóval, ezért lehet benne időpont-pontatlanság.
A felvételen viszont egyértelműen látszik, hogy én mikor indítok telefonhívást, így másodpercre pontosan beazonosíthatók azok az időpontok, amik itt fel vannak sorolva, mert a TIK nyilván másodpercre pontosan és “hiteles időpontban” fogadta a hívásom.

20.54-kor én már beszéltem a Segélyhívóval, ekkor az agresszív ember ismét felém lépett az öklét lóbálva, de nem ütött meg, én pedig kisétáltam az üzlet elől, hogy halljam, amit a telefonban mond a Segélyhívó. Kérdezte, hogy itt van-e még az ember, illetve, hogy megsérült-e valaki, kell-e mentő?
Mondtam, hogy az ember itt van, és nem kell mentő, mert nem sérült meg senki.

20.55-kor (amikor én még telefonhívásban voltam a Segélyhívóval) megérkeztek az egyenruhások, akik így nyilván nem az én segélyhívásom miatt érkeztek meg, hanem valaki más, korábbi hívására értek ide.

Az agresszív férfi még mindig indulatos volt, elmondta a rendőröknek, hogy ő csak beszélgetni jött ide hozzám, amire én ok nélkül kiabálni kezdtem vele, rátámadtam, megütöttem és fellöktem. Kérte az intézkedő egyenruhásokat, hogy jelentsenek fel engem.

20.57-kor átadtam az igazolványaimat a rendőröknek és megkezdődött az intézkedés.

Az indulatos férfi még az intézkedés közben is többször hangoztatta, hogy ő küzdősportot oktat, és ha akarná, akkor már halott lennék. Mondta, hogy menjünk el hozzá kesztyű nélkül verekedni, ott majd ellátja a bajom.

Bár igazán hívogató volt, nyilván elutasítottam ezt a felkérését is.

Kérte, hogy nézzük meg a kamerafelvételeket, amik majd az ő vélt igazát támasztják alá.
Mondtam, hogy ennek igazából nincs akadálya, bár szokatlan, hogy nekem egy agresszív férfivel, aki több ízben halálosan megfenyegetett és meg is ütött kell felvételeket néznem a saját vendéglátó-helyemen, de az intézkedő rendőröket is érdekelte a “bizonyíték”, ezért
21.01-kor bementünk a pulthoz, hogy ott megnézzük a felvételeket.

Többször is végignéztük az eset képanyagát, az intézkedő rendőrök pedig azt mondták, hogy lehetne ebből ügyet csinálni, de inkább mégse, mert nagyon hosszú idő lenne és nagyon kevés rendőr van, ezért így este fél tízkor inkább már mondjuk azt, hogy nem történt semmi.

Nincs ügy, nincs jelentés és nincs feljelentés, nem kell lefoglalni felvételeket, nem kell senkit előállítani, mindenkinek jobb és könnyebb így.

Rájuk hagytam, hiszen nekem sem hiányzik az, hogy tanúskodni járjak rendőrségre, ügyészségre vagy bíróságra.

Azt kérték az agresszív férfitől, hogy menjen el ő is, és ne jöjjön vissza. Ő már eddigre nem volt agresszív, kezet is nyújtott, amit elfogadtam tőle. Elköszönt és azt mondta, hogy ha nem jelentem fel, akkor megígéri, hogy soha többet nem találkozunk.

21.23-kor elmentek a rendőrök és a férfi is.

21.28-kor még visszajött a férfi, de csak a sörét kereste, amiről nem tudtam megmondani, hogy hol lehet, ezért mégegyszer kezet nyújtott és békében elment.

Na, eddig az idézet

A dolog június 20-án történt. Megígérték, hogy nincs ügy, nem történt semmi, el lehet felejteni. Két héttel később pedig beidéztek engem, feljelentettként egy garázdaság ügyben.
Nem tanúként mentem, hanem eljárás alá vontként.

Szóval így állunk most július 3-án, hogy MÉGIS van ügy, ráadásul ellenem is.

Köszönöm az Almádi RK munkáját, hogy ilyen következetesek és, hogy lehet rájuk számítani, ha gondom van.

Mázli, hogy még megvannak a kamerafelvételek, amiket “nem kell megőrizni, nem fognak kelleni”.